Ősi jóslat 2
By: Kowi 121

3 fejezet : A tanító

Másnap Shippou elment Hanahhoz. Látta, hogy semmi baja. Így
arra következtetett, hogy lehet, hogy igaza van.
-Látom semmi baja.
-Miért lenne?
-A szellem nem zavard?
-Nem. sőt altatót is dúdolt nekem.
„-Most már biztos. Hanah Kagome lánya. Tudom! És az ékkő is
érzi ezt. Most azonnal elmegyek oda. Még mielőtt Sesshomaru
találja meg.” Viszlát, még találkozunk. –és elindult egy
titkos helyre.
**
-Itt vagyok végre. –Shippou egy vízeséshez ment. A vízesés
mögött egy barlangrendszer található és oda ment be. Tudta
hova megy. Aki nem ismei ez a rendszert könnyedén
eltévedhetett. A járat egyre szűkült. Átment egy boltív
alatt és mintha egy terembe ért volta. Ment egyenesen és úgy
a közepénél megállt. Jobbra fordult.
-Róka tűz. –mondta, és ahova célzott a fény felgyullat. 180
fokos fordulatot tett és a másik oldalon is, egy ugyanolyan
óriás tál állt, mint a túloldalon.
-Bocsássatok meg, hogy zavarlak de, hoztam a sírotokra
virágot. –négy sírkő volt a két tál között. És ez volt
rávésve mindegyikükre, csak a név volt más:
Itt nyugszik a kis csapat egyik tagja:
Inuyasha
Kagome
Miroku
Sango.
-Bocsáss meg Inuyasha de, kellene a kardod. Ne hidd, hogy
nekem kell. De valószínűleg, meg van, az elveszetnek hitt
lányod. És a jóslat is kell. Bocsáss meg, de kötelességemnek
érzem, hogy én adjam át neki. –tisztelettel beszélt róluk.
Ne hidd azt, hogy bolond! A lelkük még nem távozott el és e
terem falain belül vannak. Kagome lelke szabad, mivel a 7
király egyik leszármazottja. De azért őt itt lehet általában
megtalálni. Inuyasha sírja mellett ott volt a nyaklánca és a
Tessaiga. Az ékkőt nem akarta itt hagyni, mert bárki
elvihette volna, ezért azt miután megtalálták Kagome
holtestét, a nyakába aggadta. A sírokra rakott egy-egy szál
virágot. Megfogta a Tessaigat és kifelé tartott. Hirtelen a
fény kialudt mögötte.
-Viszlát, barátaim. –mondta és ment tovább.
**
-Nagyuram! Miért jöttünk ide?
-Nem mindegy?!
-De, uram! Bocsásson meg, hogy megkérdeztem. –a falu
közelében voltak, ahol Hanah mér egy hete lakott. Egynéhány
szellem már megtámadta a falut de nem volt nehéz elgyőzni
őket. A mai nap átlagos napnak indult. Hanah a folyóhoz
ment, ami a közelben volt és ott mosott. Hirtelen
megrázódott a föld és szörnyek támadták meg a falud. Shippou
és Michyo nem bírtak el velük. Segítségre nem számíthattak
mikor....
-Szél ereje! Mit uralok, segíts rajtuk! –kiáltotta valaki.
„-Nem hitem volna, hogy ilyen hamar felfedi magát!”
-Ki vagy? –kérdezte Michyo mert a füst miatt nem látta
tisztán az alakot.
-Hanah a nevem, de már ismertek.
-Honnan van ilyen ereje?
-Születésemtől kezdve.
-Vigyázatok! –kiáltotta Shippou.
-Kirara! –kiáltotta Hanah és megjelent.
„-Nála van Kirara, akkor ő lesz biztosan! Ő INUYASHA ÉS
KAGOME LÁNYA!!!”
-Köszönöm Kirara. Már nem tudom hanyadszorra menteted meg az
életemet. –sikeresen legyőzték a szellemeket.
-Az erődet nem igazán mutattad meg! De nagyobb van a
kelleténél! –hallatszot egy rideg hang.
-Sesshomaru! –mondta Shippou. –Mit keresel itt?
-Nem hozzád jöttem róka! Hanem a jóslathoz!
-Mit akarsz tőle?
-A tanítójának kell lennem. Akármennyire nincs kedvem hozzá.
-Hanah kik voltak a szüleid? –kérdezte Michyo.
-Nem nagyon emlékszek rájuk. 10 éves korom óta egyedül élek,
az egyetlen társam Kirara. Az utolsó emlékem anyuról, hogy
felültett Kirarara és látom meghalni. Apámról meg nincs
semmi emlékem. Csak néha a hangját hallom amint azt mondja
anyunak, hogy vigyen el innen, és ne nézzen vissza, de emlék
nem kapcsolódik hozzá.
„-Muszáj!” -Shippou közelebb ment hozzá és elővett egy
kardot. –Húzd ki!
-Miért?
-Húzd ki! –Hanah kihúzta, és amit felemelte átváltozott.
-Mi ez?
-Ez a Tessaiga, apám agyarából készült és az öcsém fegyvere
volt. De mivel ő meghal így a tiéd.
-Ez nem fogathatom el.
-Nem elfogadod, hanem a tiéd! Az apád kardja volt ez.
–mondta Shippou. –De miért pont te vagy a tanítója?
-Még apámnak ígértem meg, hogy a jósltban szereplő gyermeket
tanítani fogom. Nem is tudom miért?!
-De eleve is! Te a rokon vagy! Míg be nem fejezed a
tanítását, együtt kell lenetek!
-Épp ez az, amiért nem vagyok elraggatatva.
-Mi?! Te a rokonom vagy?
-Igen. –mondta unottan.
-DE akkor miért kérted, hogy idejöjvek?
-MI?! –kiáltott fel Shippou.
-Én nem tudok a Tessaigahoz hozzáérni. És az ékkőre is neked
kell vigyázni. És A róka nem adta volna oda.
-Téllég! –Shippou levette a nyakából az ékkövet és a kezébe
adta. –Erre neked kell vigyázni. Anyád törte szét és kezdte
el összegyűjteni apáddal. A többit elmesélem neked a
kunyhóban. –furcsamód Sessy is ment velük. Shippou minden
elmesélt Hanah a szüleiről és Mirokuról meg Sangoról.
Mindent, amit tudnia kellet. Az óta a nap óta nem derítették
ki, hogy ki küldte a szellemeket. És mikor befejezte Hanah
ezt, mondta:
-Kiderítem és megölöm! –sok indulat és szomoruság is volt a
lányban. Végig a gyöngyöt nézte és a kardot.
**
Másnap összeszedte, a holmisít és elocsúzott Shippoutól és
Michyotól. Shippou örült, hogy látta egyik barátját. Eléggé
furcsállta Sesshomarut, hogy valaha ilyet ígért volna. Hanah
ment Sesy után és azon ját az esze, hogy milyen viszonyban
lehetett az apja és ő. Nem sokáig mentek.
-Nagyuram.... Ő meg ki? –Sessy nem válaszolt csak leült egy
fa alá. –Ki vagy te halandó?
-1. nem vagyok halandó, 2. fogd be a szád törpe.
-Az én nevem Yaken! És nem beszélhet velem így egy halandó!
-Az én nevem meg Hanah! És nem vagyok halandó! –kiabálta.
-De az vagy ha én mondom! –nem válaszolt semmit csak
félmosolyra húzta a száját.
„-Nem tetszik ez a halandó. És miért követte a nagyuramat?”
- Erő mi bennem lakozik! Adj át végtelen hatalmadból! Föld
mi alattunk van, parancsomra támadj!
„-Mi a fészkes fenét zagyvál ez itt?”
„-Na hát! Nem hittem volna, hogy a földet is uralja.
Szánalmas. Egy olyan gyereket kell tanítanom, aki könnyű
szerel, megölne ha, tudná. Nem, nem! Ilyenre nem
gondolhatok. És az a szép, hogy a korcs öcsém kölyke.
Szánalmas!”
-Támadj! –mondta Hanah és Yaken elszállt, mert, a föld
hirtelen feljött alatta és így kilőtte. Az este nyugodtan
telt. Másnap tovább indultak. Hanah egy kicsit nyugtalan
volt, mert az álmában egy furcsa férfit látott. Előtte meg
Inuyashát, Sangot Mirokut holtan. Ő szétnézett és ránéz de,
mielőtt elkapta volna Kagome felemeli és elkezd vele futni.
Fut, míg el nem esik. Feláll de, a támadok, beérik őket.
Neki azt mondja, fusson de, ő nem teszi meg. Egy nyíl
fúródik Kagome hátába és meghal. Ő ott áll és az idegen
férfi szemébe néz. Hirtelen megjelenik Kirara és leviszi
onnan. Itt felriadt. Ezen járt az esze.
„-Még ma elkezdem. Minél hamarabb végzek vele, annál
hamarabb szabadulok meg tőle.”
„-Miért jön velük ez a lány? És mi köze van egymáshoz, az
uramnak és ennek a lánynak?”
„-Ez az állom nagyon különös volt. Nem akarok még egy
ilyet!” –Sessy megállt és hátrafordult át Yakenen. 
-Készen állsz?
-Mire?
-Kövess! –és megfordult.
„-Nem hiszem el nagyuram! Miért bántod hűséges szolgádat?”
–Sessy és Hanah egy közeli tisztásra mentek.
-Miért jöttünk ide?
-Ne, hogy azt hidd, van erre kedvem! De én nekem kell lenem
a tanítót, és most kezdjük az edzést! –egészen estig
tanította. Megtanította az alapokat. Így ment napról napra,
estről estre. Amikor csak úgy látta kedvét Sesshomaru,
tanította. Hanah meg csinálta szó nélkül. Megszokta a
folytonos edzéseket Sesshomaru keze alatt.
**
Folytatjuk!