3.rész-Dzsiendzsi

Délutánra járt mikor Shippo aggodva ment Inuyasha,Kagome,Miroku és Kema-hoz.
- Sango jobban van és pihen,de Kirara még mindig szenved Naraku mérgétől.-aggodot a kis róka szellem kölyök.
- Myouga nem tudsz a közelben egy helyet ahol gyógynövények vannak?-kérdezte Miroku.
- De nem mesze inenn van egy Gyógynövény kert de ha jól tudom egy szörny védi.-válaszolta a bolha.
- Igen,ez pont Inuyasha-nak való ,mi pedig addig össze szedjük a gyógyfüveket Kagome-val-nézett kérlöen Kema Inuyasha-ra.
- Kirara kedvéért megteszem.-állt fel Inuyasha és elindultak a lányokal.
A faházban Sango pont most tért magához.Miroku elmondta,hogy Inuyasha és a lányok elmentek.
- Elmentek??-lepödött meg Sango.
- Igen és itthagytak,hogy vigyázak rád.-szólt Miroku a lányhoz.
- Akkor kimegyek!-mentegetőzőtt Sango.
Ekkor megjelent Shippo Sango melett.
- Ne félj,Kagome és Kema direkt vissza küldött,hogy vigyázak rád.-mosolygot Shippo.
- Igy már jobb.-könyebült meg a lány.
- Remek!-sóhajtot halkan Miroku.
Eközben A két lány és Inuyasha már a Gyógynövény kert közelében volt.
- Elöször hárman indultunk,azota pedig sok barátunk lett.-szólalt meg Kagome a bicikli elejéről..
- Szellemekel csatáztunk,de legalább most kirándulunk.-folytata Kema.-Még jó,hogy enyien elférünk ezen a bicajon.
- Gyalog gyorsabb lett volna-panaszkodott Inuyasha,majd elaludt.
- Inuyasha....-kezdte el Kema és hátra fordult-Elaludt.-sugta Kagome fülébe.
- Akkor lassaban megyünk-válaszolta halkan Kagome.Lassan is mentek de a bicikli átment egy bukanon és Inuyasha fejre esett le róla.
- Remek.-válaszolta unotan Inuyasha.
Hamarosan odaértek és néhány falusi futott a két lányhoz akik most száltak le a bicajról.
- Miért menekültök?-kérdezte Inuyasha.
- Dzsiendzsi!-mutatak egy kedves kinézetű szellemre.
- Ez Dzsiendzsi??-nézett lepödöten Inuyasha,majd odaugrot és elökapta a Teszaiga-t.-Meglakolsz.
- Anya,anya!!-sirta elmagát Dzsiendzsi és berohant egy kis házikóba.
- Ki meri bántani az én kis Dzsiendzsi-met??-halatszot egy dühös hang a kunyhoból,és egy öreg boszorkány jött ki rajta egy fával melyel Inuyasha-ra
vert.Hiába,hisz az szét tört a félig szellem fején.Inuyasha még mindig lepödöten nézet.
- Szóval azt mondod hazudnak?-kérdezte Inuyasha a falusiakra mutatva,akik mikor észrevették a fiú tekintetét elmenekültek.
- Dzsiendzsi soha nem ártana senkinek!-jelentette ki az öreg hölgy.
Néhány percel késöbb már mindegyikük a kunyhoban volt.
- Szóval azt mondod a falusiak utálják??-kérdezte Inuyasha.
- Igen,pedig csak félig szellem.Mikor az apját megismertem fitt szellem volt,nem zavart,hogy más mint az emberek.-emlékezett vissza a boldog pillanatokra az idős hölgy.
- Azt akarod mondani,hogy ember vagy?-lepödött meg Inuyasha.
- Miért,mire gondoltál??-nézett az idős hölgy rájuk.
- Hát én elöször azt hittem boszorka.-jelentette ki halkan Kema,de Kagome meghalotta és ovatosan válon ütötte jelzés képen.
Dzsiendzsi megfordult ekkor és átadott Kagome-nak egy pamut zacskó szerüséget.
- Kész a barátotoknak a gyógyszer.-nézett aranyosan Dzsiendzsi.
- Köszönjük.- fogatta el a pamut zacskot Kagome.
- Akkor nem Dzsiendzsi az aki megeszi mostanában az álatokat itt a környéken??-kérdezte Kema.
- Persze,hogy nem.
- Akkor én megyek is és megkeresem azt a szellemet,ti maradjatok itt.-állt fel Inuyasha és sietve rohant a szag után amin nyomot fogott.
Kagome és Kema egymásra nézett.
- Inuyasha értheti meg,hogy szegény Dzsiendzsi-m min megy keresztül,hisz ő is félig szellem.És higyétek el minden félig szellem egy kincs!-mosolygot Dzsiendzsi anyja.
A két lány csak vissza mosolygot.
Inuyasha-t a szagot követve egy sötét erdőbe vezette,majd hirtelen bele esett egy gödörbe.
- Mi ez?-nézett.-Tojások!Nem vissza kell menem megmenteni a lányokat.-ugrott ki a gödörből és rohant is vissza.
Kagome és Kema pihent.Hirtelen kövek zaját lehetett halani a kunyho falánál.Dzsiendzsi anyja kiment de megdobtáköt is egy kövel.
- Ah!-rogyot majdnem össze a nő.
- Mi ez?-nyitotta ki a szemét a két lány.- Megnézem mi történt a nénivel.-rohant ki a kunyhoból Kema.
- Kema!-szólt Kagome a lány után.-Nem lesz semmi baly Dzsiendzsi.-mosolygot Kagome.
- Mit akartok??-fogta meg a nőt Kema.-Miért nem hagyátok békén öket végre!
- El akarjuk kergetni öket!! Nem ide valosiak!-kiabálták a falusiak.
Kema csak egy mérges pillantást vetett a falusiakra,majd hátra menedékbe vitte a hölgyet.
- Szellem!-kiabálták a falusiak és elbujtak félelmükben.
- Szellem?-halotta Kagome.-Dzsiendzsi gyere.-vezeti ki a lány a fél szellemet.
Kagome kivezette Dzsiendzsit aztán körülnézett Kema miatt.
- "Kema hol vagy?"-gondolta.
Kema lerakta a nőt majd hátrafordult és akkor látta,hogy Kagome mögött van egy szellem.
- Kagome!-kiáltott Kema és odafutva elökte barátnöjét.A szellem csapása épp surolta a lány oldalát,ahol egy nagy seb lett.
- Keeeema!-ütögette Kagome ovatosan a lány arcát,mert Kema nem válaszolt.-Inuyasha hol vagy ilyenkor??
Kagome most vette észre,hogy a szellem újra támad.Támadott,de nem érte el a lányokat.Kagome nem értette majd felnézett és látta,hogy Dzsiendzsi mentette meg az életüket.
- Dzsiendzsi!-nézet fel Kagome hálásan-Köszönöm.-és kihuzta Kema-t.
- Késön értem??-nézett Inuyasha aki most ért ide,és kihuzta a kardját.Már támadni készül mikor Dzsiendzsi anyja rászólt a fiúra.
- Ne!Inuyasha Dzsiendzsinek meg kell tanulnia megvédenie magát.-szólt jobban érezve az öreg hölgy.
- De most?-ért oda Kagome,Kema-val.
- Igen,most.-válaszolta Inuyasha elrakva kardját.
- Dzsiendzsi nagyon erős!-nézte Kagome.Dzsiendzsi egyszer csak szét tépte támadoját.
- Büszke vagyok rád Dzsiendzsi!-sirta el majdnem örömében magát a félszellem anyja.
Dzsiendzsi most a falusiak felé fordult.
- Sajnáljuk!-ijedtek meg.
- Gyerünk Dzsiendzsi,mutasd meg nekik!-bátoritotta Inuyasha a félszellemet.
- De megijeszti öket!-nézett a falusiakra Kagome.
- Ezt nektek szedtem,-adott Dzsiendzsi gyógyfüveket a falusiaknak-jó a sebeitekre.
A falusiak meglepödtek Dzsiendzsi kedveségén.
- Ezt elrontotta!-hajtotta le a fejét Inuyasha.
- Szerintem jól csinálta!-mosolygot Kagome,majd észrevette,hogy Dzsiendzsi feléje fordul.
- Ez pedig jó lesz a barátnöd sebére,de nem most adjátok neki oda,mert még nem jó.-adot át a jóságos szellem néhány gyógyfüvet Kagome-nak.
- Köszönöm.-válaszolta Kagome.
- Mehetünk?-kérdezte Inuyasha és felkapta hátára Kema-t majd szólt Kagome-nak.-Jösz?Pattanj fel.
Inuyasha ugrálva gyorsan elindult.Dzsiendzsi és anyukálya integettek nekik,majd meglátták a falusiakat.
- Mit akartok?-kérdezte a idős hölgy.
- Segiteni jöttünk.-válaszolták a falusiak.
Inuyasha-ék hamar vissza értek Sango-ékhoz.
- Mi történt ?-futott ki Shippo.
- Semmi.-mondta Inuyasha lerakva Kema-t.-Kagome ad be neki azt a gyógyfüvet.
Kagome megitatta Kema-val.Másnap Kema kelt föl legkésöbb.Kagome és Sango kint beszélgettek.
- Köszönöm,hogy vissza küldtétek Shippo-t.-mosolygot Sango.
- Igy legalább tudtál Piheni.-válaszolta Kagome.
- Igen, a fiúk??
- Beszélgetnek.
Ekkor Shippo rohan ki.
- Felkelt Kema!-szólt a lányoknak.
A lányok gyorsan berohantak a fiúk csak utánuk mentek be .
- Végre te is jól vagy!-ölelte át Kagome Kemat,majd elengedte és Kiabálni kezdett vele.-Miért kellet neked Mártirkodni??
Tudod ,hogy az egyik legjobb barátnöm vagy!!És ha meghaltál volna!!
- De nem mártirkodtam!-szólt halkan és lepödötten Kema.
- Csend!-szólt rá Kagome- Ilyet máskor ne tegyél!!-fejezte be és kiment a kunyhoból.
Bent mindenki NAGYON meg lepödve volt.Kema nagyon lepödötten nézett a többiekre.
- Szerintem ,ne a szellemektől féljünk nagyon,hanem Kagome-től mikor mérges.-szólt 3 perc csend után Shippo.
Sango csak Kema-ra nézett aki csak megvonta a vállát.